Húgysav hipertónia. A húgysav klinikai jelentősége napjainkban
Tartalom
A húgysav klinikai jelentősége napjainkban Egyes tényezők szerepét — így a húgysavét — a vizsgálatok egy része új fényben mutatja, és az ok-okozati kapcsolatokra irányuló kutatások egyre több információt szolgáltatnak. A több mint két évszázada ismert köszvény esetében megfigyelték, hogy ezek között a betegek között gyakoribb a hipertónia, illetve a hipertóniások között gyakrabban alakul ki köszvény.
Az emelkedett húgysavszint olyan anyagcserezavart jelző indikátor, amelynek hátterében szív- és érrendszeri változások húgysav hipertónia. Az utolsó évtizedben újra és újra tanulmányozták húgysav hipertónia emelkedett húgysavérték klinikai jelentőségét. Számos nagy létszámú epidemiológiai tanulmány, metaanalízis utal arra, hogy a magas húgysavszint nemcsak típusos köszvényt okoz, hanem nagyon szoros kapcsolatban áll más betegségekkel; ilyen a húgysav hipertónia, a diabetes mellitus, a szívelégtelenség, a vesebetegségek és a metabolikus szindróma.
A többszörös kockázati tényezőkkel végzett kontrollvizsgálatok során arra a következtetésre jutottak, hogy az emelkedett húgysavszint mind a kardiovaszkuláris betegségek, mind a vesebetegség önálló rizikófaktora lehet.
Egyes betegségekkel a kapcsolat szorosabb, ezért a magas húgysav-koncentráció a hipertónia, az elhízás, a veseelégtelenség és a cukorbetegség prediktora lehet. A hipertónia kialakulásakor fellépő magas húgysavszint a legvalószínűbben a vese érrendszerének érintettségét jelzi.
Ez a véráramlás és mikrovaszkuláris keringés károsodásán keresztül szöveti iszkémiához vezet, ami az urát-transzport zavarát és következményesen a húgysavszint emelkedését okozza. A másik mechanizmust Rosivall és munkatársai az extracelluláris folyadéktér redukciójában látják. Olyan prehipertóniás állapotokban, amikor mikroalbuminuria is jelen van, gyakoribb az emelkedett húgysavszint.
Hypertonia és Nephrologia
Ennek a ténynek a fontosságát növeli, hogy ma már a mikroalbumin-ürítést a szív- és érrendszeri elváltozások jelző faktorának tartjuk, és nem a vesebetegség fokának a progresszióját látjuk benne. Állatkísérletekkel és sejtkultúrákkal végzett vizsgálatok során olyan mechanizmusokat fedeztek fel, amelyek a húgysav kóroki szerepét igazolhatják a kardiovaszkuláris és a vesebetegségek kialakulásában.
- OTSZ Online - A húgysav, a vese és a hypertonia
- Magas vérnyomás - hipertonia - mérés, kezelés - Magyar Nemzeti Szívalapítvány
- A húgysav klinikai jelentősége napjainkban
- Alapvetően antioxidáns hatású, azonban egy bizonyos mértéket meghaladó szint esetén már gyulladáskeltő hatása van.
- A húgysav új felfogásban
Az a megfigyelés, hogy az emelkedett húgysavszint gyakran megelőzi a hipertónia kialakulását, arra utal, hogy ez nem tekinthető egyértelműen a hipertónia következményének. Bonyolítja a helyzetet, hogy ez az összefüggés a bizonyítottan hipertóniások között is változó.
Miért olyan veszélyes a magas húgysavszint?
Egyes vizsgálatok a kezeletlen hipertóniások között 40—60 százalékos előfordulást jeleztek, más vizsgálatokban azonban kisebb volt az előfordulási gyakoriság. A kezelt hipertóniások között ez az arány gyakran elérte az 50 százalékot is, különösen akkor, ha a terápia thiazid kombinációt is tartalmazott. A világszerte növekvő hipertónia incidencia mellett az újabb megfigyelések a hiperurikémiások számának növekedését is jelzik.
Elfogadott nézetek szerint az elhízás emelkedő gyakorisága és a fokozott fruktózterhelés fontos szerepet tölt be a hipertónia növekvő előfordulásában. A fruktóz-anyagcserére az ATP gyors kiürülése jellemző, ami fokozza mind a húgysav képződését, mind pedig kibocsátását.
Megfigyelések szerint a fokozott fruktózbevitel a hiperurikémia és hipertónia kapcsolatának szorosabbá válásával jár. Egyre több bizonyíték támasztja alá a magas húgysavszint szerepét a metabolikus szindróma kialakításában. Korábban a metabolikus szindrómánál megfigyelt hiperinzulinémiát az egyidejűleg észlelt magas húgysavszinttel hozták kapcsolatba, mivel a húgysav gátolja az inzulin renális kiürülését.
A hipertóniában gyakran kimutatható inzulinrezisztencia miatt a glükózfelvétel nehezített.
Házi módszerrel csökkenthető a húgysavszint
E hatás jelentkezhet anélkül is, hogy a szérum glükóz, a GFR vagy a vese véráramlása jelentősebben megváltozna. Az inzulin nátrium-retineáló hatása kapcsolatos az intracelluláris pH-t növelő hatással is, aminek következtében a húgysav aktív reabszorpciója is nő.
E kapcsolatok és mechanizmusok szerepelhetnek az inzulinrezisztencia és a hiperurikémia közötti összefüggésben. A hipertónia és húgysav kapcsolatában az is lehetséges, hogy a húgysav-anyagcserében szerepet játszó egyes transzporterek vagy enzimek genetikai polimorfizmusa befolyásolja a vérnyomást — elsősorban fiataloknál.
A húgysav klinikai jelentősége napjainkban
Így például a hipertónia összefüggésbe hozható a xantin-oxidoreduktáz polimorfizmusával. Az SLC2A9 egy újonnan azonosított fruktóz és húgysav transzporter, amelynek több genetikai polimorfizmusa a köszvény fokozott kockázatával jár. Mivel az SLC2A9 genetikai variációi a húgysavszint változékonyságáért csak részben felelősek, elképzelhető, hogy a magas húgysavszint nem közvetlen kóroki tényező a hipertónia kialakulásában.
Bizonyították, húgysav hipertónia az endotél-függő vazodilatáció magas húgysavszint esetén lényegesen kisebb mértékű. A kialakult endotél diszfunkció és az érfali simaizom proliferáció a NO-termelés csökkenésével az érfal strukturális károsodását eredményezi, és egyes szervekben — pl. Kísérletes és humán vizsgálatokban kimtatták, hogy a xantin-oxidáznak elsődleges szerepe van az erek falában kialakuló oxidatív stressz létrejöttében.
A húgysavnak a szervezetben jelentős antioxidáns szerepe is van — antiinflammatórikus hatású, érfal- és sejtprotektív. Mondhatjuk tehát, hogy ha a húgysav vérszintje egy optimális szint alatt van, akkor nem érvényesül az antioxidáns hatás, ezért növekszik a szív- és érrendszeri kockázat.
Ugyanakkor, ha értéke meghaladja az optimális szintet, akkor a kockázat exponenciálisan nő. Van tehát egy normálisnak gondolt érték, egy terápiás célérték, amely egy U alakú görbén is ábrázolható.
A kiadvány további cikkei
Felmerül a kérdés, hogy egy bizonyos tényező kórokinak gondolt szerepének igazolásához, annak függetlennek kell-e lennie más tényezőktől? Erre válaszul már több vizsgálat is arra utalt, hogy a húgysavszint emelkedés közvetve és közvetlenül húgysav hipertónia elősegíti a vesebetegség és kardiovaszkuláris betegségek kialakulását.
Miért probléma a magas húgysavszint?
Yu és munkatársai igazolták köszvényes betegek vizsgálatai kapcsán, hogy e betegcsoportban 40 százalékos volt a veseelégtelenség, ugyanakkor véleményük szerint a húgysav nem szerepelt kóroki tényezőként, mivel betegeik nagy részénél magasvérnyomás állt fenn, ami sokkal gyakrabban oka a veseelégtelenségnek.
Bár az első értékelésnél csak a nők esetében találtak szoros kapcsolatot a kardiovaszkuláris események és az emelkedett húgysavszint között, húgysav hipertónia ezt évtizeddel követő újabb elemző publikáció — a hosszabb észlelési adatok birtokában — már a férfiaknál is kimutatta a szignifikáns összefüggést.
Később egy másik vizsgálat során — SHEP Systolic Hypertension in the Elderly — is igazolták, hogy a kiindulási húgysavszint független, szignifikáns kardiovaszkuláris prediktor. A ROTTERDAM vizsgálatban hosszú éveken át nagy létszámú populáción ellenőrizték a húgysavszintet, és ezzel összefüggésben azt, hogy milyen gyakran fordul elő koronáriabetegség, stroke vagy infarktus. A Framingham Heart Study-ban a húgysav nem szerepelt független kardiovaszkuláris kockázati tényezőként, mivel nem volt függetleníthető a hipertóniától, másrészt a vizsgált populáció szociális jellemzői is jók voltak nagyrészt jó egészségi állapotú, a középosztályba tartozó személyeknem úgy, mint a NHANES vizsgálatban.
A Framingham tanulmányban ezzel magyarázták azt az észlelést, hogy itt nem lehetett értékelhető összefüggést felfedezni a szérum húgysav és a kardiovaszkuláris állapot között. A LIFE vizsgálatban Losartan Intervention For Endpoint reduction in hypertension study a hipertóniások angiotenzin receptor blokkoló kezelése során az észlelt húgysavszint csökkenés összefüggést mutatott a kedvezőbb kardiovaszkuláris végpontokkal. Azt is tudjuk, hogy a férfiaknál és nőknél definiált normális húgysavszintet ma már alacsonyabbnak gondoljuk, mint korábban.
Nagy kérdés, hogy kezelni kell-e viszonylag egészséges állapotban az embert, hogy a feltételezett kardiovaszkuláris károsodások — érrendszer, szív, vese vagy akár a hipertónia — kockázatától megvédjük. Erre a kérdésre ma az a helyes válasz, hogy ha magas húgysavszintet észlelünk, a magas kockázati tényezők ismeretében akkor is gondozásban és kezelésben húgysav hipertónia részesíteni a személyt, ha semmiféle tünete vagy panasza sincs. Ma már egységes nézet, hogy az emelkedett húgysavszint húgysav hipertónia kardiovaszkuláris rizikónak tekinthető.
Baj van, ha sok a vérben a húgysav
Abban a vonatkozásban azonban, hogy a kialakult kardiovaszkuláris betegségben a magas húgysavszint ok vagy okozat, számos értékes, de még sok tudományos vitát kiváltó eredményt publikálnak jelenleg is, néha meglepő hatásokat jelezve. Így például igen érdekes adatként húgysav hipertónia az a nemrégi vizsgálat is, amelyben juvenilis I. Ez a kezelés a hipertóniát szignifikánsan csökkentő hatással járt, és ez a hipertónia patogenezisét illetően is érdekes kérdéseket vethet fel.
Vannak más érdekességek is a húgysav szerepéről — például magas szintje mellett ritkább volt a Parkinson-kór előfordulása húgysav hipertónia, amelyek a húgysav metabolizmusnak és hatásainak újraértékelését is megkívánják.
Kapcsolódó anyagok Hypertonia és Nephrologia Hyperurikaemia hypertoniában. Hazai tapasztalatok a Magyar Hypertonia Regiszter A szerzők a Magyar Hypertonia Regiszter
Az utolsó tíz év nagy klinikai vizsgálatai bizonyítékokat szolgáltattak húgysav hipertónia, hogy a magasabb húgysavérték olyan kóros jelenség, ami előrevetítheti káros kardiális és vaszkuláris folyamatok és események — infarktus, agyvérzés — kialakulását, és a hipertónia megjelenését is.
Nem véletlen mindezek ismeretében, hogy az utolsó Magyar Kardiovaszkuláris Konferencia is számításba veendő kockázati tényezőként értékelte a húgysavszintet. A húgysav kardiovaszkuláris kockázati kapcsolatairól, hipertóniát érintő és újraértékelt szerepéről számos tudományos vita zajlik jelenleg is; ebbe a sorba tartozik, hogy ez a kérdéscsoport éppen a Magyar Hipertónia Társaság ez évi, XVIII.
