Egyensúlyvesztés magas vérnyomás esetén, Szédülés: szerteágazó okok, változatos tünetek

Szédülés: szerteágazó okok, változatos tünetek A szédüléssel járó megbetegedések a civilizációs ártalmak és a lakosság elöregedése miatt egyre gyakoribbá válnak.

A magasvérnyomás-betegség okai

A beteg számára megterhelő, munkaképességét, mindennapi tevékenységét befolyásolja, ezért megszüntetése, kezelése elengedhetetlen. Az egyik leggyakrabban előforduló általános panasz, egyensúlyvesztés magas vérnyomás esetén oka lehet, így a kezelése sem lehet egysíkú. Néha banális eltérést, máskor súlyos megbetegedést jelez. A valódi szédülés általában kifejezett mozgás, forgás, dőlés, ingadozás, liftérzés vagy eséshajlam formájában jellemezhető, illetve a tárgyak mozgásának, forgásának téves érzékelésével.

Gyengeségérzés (presyncope)

A nem valódi szédülés bizonytalanságot, tériszonyt, az egyensúlyvesztésnek azt a rövid érzetét fejezi ki, amikor hirtelen állunk fel ülésből vagy hanyatt fekvésből, esetleg járás közbeni labilitás érzést jelent.

A betegek sokszor a közérzetükben mutatkozó szubjektív, kellemetlen érzésüket, fáradékonyságukat, gyengeségüket is szédülésnek nevezik. Testhelyzetünk érzékelésére és az egyensúlyunk megtartására a belső fülben elhelyezkedő egyensúlyérzékelő szerv segítségével vagyunk képesek.

Az innen kiinduló idegpálya az agy számos területével áll kapcsolatban, ahol a beérkező információk feldolgozása történik. Ezen rendszer működésének zavara szédülést eredményez, kísérő tünete lehet a szemek ritmikus ide-oda mozgása, sápadtság, verejtékezés, hányinger, hányás, halláscsökkenés, fülzúgás.

A szédülés jellegzetességeinek pontos megismerése már meghatározza a további teendőket. A tartama lehet másodpercektől, percektől kezdve akár hetekben, hónapokban vagy években is mérhető.

Túl sokszor szédül? Ezt jelentheti Mindenkivel előfordul élete során ez az érzés, amit többféle tényező is kiválthat. De mit jelenthet az, amikor már túl sokszor jelentkezik szédülés?

Formája szerint lehet tartós vagy rohamszerű. Tájékozódni kell, van-e fülfájdalom, fülfolyás, korábbi fülműtét. Fontos tisztázni, hogy kíséri-e fejfájás, látászavar, zsibbadásérzés, beszéd- és nyelészavar. A beteg vérnyomása a kívánt tartományba van-e.

A stroke tünetei lehetnek

Az alacsony és a magas vérnyomás egyaránt okozhat szédülést. Nincs-e szívbetegség, ritmuszavar a tünetek hátterében.

A laboratóriumi vizsgálattal kizárhatjuk a cukorbetegséget, vérszegénységet, kiszáradást. A fertőző betegségek, az influenza és más vírusbetegségek, valamint a gyógyszerek, élvezeti szerek közül az alkohol, kávé, nikotin is előidézhet szédülést.

Gyakori pszichiátriai betegségeknél, így a szorongás, depresszió és a pánikbetegség is járhat szédüléssel. Az utóbbi időben mind gyakrabban találkozunk és mind gyakrabban okoz panaszt a nyakcsigolyák elváltozása.

Mi a magasvérnyomás-betegség?

A szédülés a fej mozgatásakor, hátrafeszítésekor lép fel. Jó eredményt lehet elérni gerinctornával, masszírozással, fizikoterápiával. A fül betegségei közül a fülműtétek, bakteriális, virális károsodás és a Meniére-betegség a leggyakoribb oka a szédülésnek. Főleg a középkorúakat és az idősebbeket érinti a testhelyzet változása által provokált, pár másodperc után jelentkező, kb.

Vertigó, gyengeségérzés, egyensúlyvesztés, bizonytalanságérzés és más szédülékenység.

Az ágyban való megfordulás, az ágyból való felkelés, lefekvés, tüneti hipertónia lehajlás, a felegyenesedés, magas polcra való felnyúlás a tüneteket kiváltja.

Járás közben bizonytalan szédülést, egyensúlyzavart tapasztalnak.

A gyógyszeres tüneti kezelés mellett nagyon fontos az egyensúlyszervi torna. A központi idegrendszer betegségei közül a keringészavarok, sclerosis multiplex, daganatok, migrén és a gyulladásos betegségek okoznak leggyakrabban szédülést. Látható, hogy mennyire szerteágazó egyensúlyvesztés magas vérnyomás esetén húzódhatnak meg a szédüléses panaszok hátterében.

A pontos diagnózis felállítása után a megfelelő gyógyszerkombináció kiválasztása a tünetek súlyossága és időtartama alapján történik, melyet a mozgásterápia egészít ki. Forrás: Gyógy-ír.