A gyorsétterem elfogyasztása magas vérnyomáshoz vezet. A gyermek- és felnőttkori metabolikus szindróma gyógytornájáról

WHO Techn. SeriesGeneva, A túlzott energiabevitel a szív- és érrendszeri betegségek régóta ismert kockázati tényezője.

A cselekvés hiánya életveszélyes

Az elhízás szempontjából másodrendű, hogy az energiafelesleg túlzott zsír- túlzott szénhidrát- túlzott fehérje- vagy túlzott alkoholfogyasztásból származik. A telített zsírsavak túlzott fogyasztása megemeli a plazma össz- és LDL-koleszterin-szintjét.

Az egyes telített zsírsavak koleszterinszint emelő-hatása eltérő, legjelentősebb a mirisztinsav C14 és a palmitinsav C16 dyslipidaemiás hatása. A sztearinsav C18 nem befolyásolja a vér koleszterinszintjét, felszívódása után gyorsan olajsavvá alakul. A transz-zsírsavak a cisz-telítetlen zsírsavak izomerjei, amelyek a többszörösen telítetlen növényi zsírsavak részleges hidrogénezése során keletkeznek.

A transz-zsírsavak fő forrásai a hidrogenizált növényi zsiradékok főző-sütő zsiradékok, olcsó margarinok és az ezekben sült, illetve ezekkel készült termékek. A lakosság transz-zsírsav bevitelének jelentős része a gyorséttermi láncok kínálatából származik.

A korszerű, jó minőségű margarinok transz-zsírsavtartalmát speciális eljárásokkal csökkentik, egyes termékekben nulla közeli értéket sikerült elérni. Évtizedeken át úgy gondolták, hogy a táplálékkal elfogyasztott koleszterin a legfontosabb étrendi atherogen tényező. Mára ez a felfogás megváltozott.

Ezt teszi a gyorséttermi hamburger a szervezetünkkel

Humán megfigyelések bizonyítják, hogy a táplálék koleszterin tartalma nem emeli a cardiovascularis kockázatot. A táplálékkal bevitt koleszterin a vér LDL-koleszterin-szintjét nem vagy alig befolyásolja. Sőt, a tojássárgájában levő koleszterin kedvezően befolyásolja a vér lipidértékeit, emeli a HDL-koleszterin-szintet.

Cukorbetegségben szenvedőknek azonban óvatosság ajánlott, mert az esetükben napi egynél több tojás fogyasztása esetén a cardiovascularis kockázat emelkedését észlelték.

Az élelmi rostok közé különböző poliszacharidok és a lignin tartoznak, amelyeket a gerincesek emésztőenzimjei nem tudnak lebontani.

Tévhitek és tények a sóbevitelről - Napi 5 gramm az ajánlott?

Az élelmi rostok csökkentik a plazma össz- és LDL-koleszterin-szintjét. Számos kohorszvizsgálat bizonyította, hogy a magas rosttartalmú étrend, illetve a teljes kiőrlésű gabonát tartalmazó étrend csökkenti az ischaemiás szívbetegség kockázatát.

• Amennyiben más rizikófaktorok is jelen vannak pl.
• Sóstop! | Diéta és Fitnesz
• Index - Tudomány - Magas vérnyomáshoz vezethetnek a pezsgőtabletták
• Ez történik a testedben, ha gyorskaját eszel - Dívány

A túlzott nátriumfogyasztás a magas vérnyomás kockázati tényezője. Ha túlzó Na-bevitel esetén a Na-fogyasztást napi 3 g-al csökkentik akkor a szisztolés vérnyomás átlag 5 Hgmm-el, ha 6 g-al, akkor mintegy 10 Hgmm-rel csökken. A Na-bevitel megszorításának jótékony hatása legkifejezettebb a túlsúlyos férfiak esetében.

Account Options

A DASH-diéta Dietary Approaches to Stop Hypertenson zöldségek és gyümölcsök bőséges fogyasztását, teljes kiőrlésű gabonatermékek és heti kétszer hal fogyasztását, ill.

Az egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavak védő hatásúak a cardiovascularis betegségekkel szemben.

• Index
• Megelőző orvostan és népegészségtan | Digitális Tankönyvtár
• Magas vérnyomás | TermészetGyógyász Magazin
• A gyermek- és felnőttkori metabolikus szindróma gyógytornájáról | reformalo.hu

Az egyszeresen telítetlen zsírsavak és a többszörösen telítetlen zsírsavak, ha az étrendben ezekkel helyettesítjük a telített zsírsavakat, csökkentik a plazma össz- és LDL-koleszterin-szintjét. Megfigyelték, hogy a többszörösen telítetlen zsírsavak kissé hatékonyabbak, mint az egyszeresen telítetlenek.

A legfontosabb egyszeresen telítetlen zsírsav az olajsav n9amely elsősorban az olívaolajban és a dió- és mogyorófélékben fordul elő. A legjelentősebb n-6 többszörösen telítetlen zsírsav a linolsav n6amely különösen nagy mennyiségben fordul elő a napraforgóolajban és a szójában. Az n-3 többszörösen telítetlen zsírsavak az eikozapentaénsav n3 és a dokozahexaénsav n3 zsíros halakban találhatók, ill. Az n-3 zsírsavak biológiai hatásai sokfélék, kedvezően befolyásolják a lipid- és lipoproteinszintet, a vérnyomást, a szívműködést, az endothelműködést, a véralvadást, gyulladásellenes hatásuk van.

Az n-3 többszörösen telítetlen zsírsavak védőhatására vonatkozó bizonyítékok elsősorban olyan intervenciós vizsgálatokból származnak, ahol a résztvevőkkel haldiétát fogyasztattak. Ezen többéves vizsgálatok szerint a rendszeres halfogyasztás jelentősen csökkenti a cardiovascularis mortalitást.

A folátbevitel kérdése a folát és a homocisztein-anyagcsere összefüggése miatt került előtérbe. A hyperhomocysteinaemia független rizikófaktor az ischaemiás szívbetegség és a heveny agyi vascularis katasztrófa kialakulásában.

Szoros kapcsolatot találtak az alacsony plazmafolátszint és az emelkedett plazmahomocisztein-szint között, s megállapították, hogy folátadagolással csökkenteni lehet a magas homociszteinkoncentrációt. Meggyőző bizonyítékok állnak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy kis mennyiségű alkohol rendszeres fogyasztása csökkenti az ischaemiás szívbetegség kockázatát, függetlenül attól, hogy az alkoholt sör, bor vagy égetett szesz formájában fogyasztották, de más egészségkockázatok növekedése miatt természetesen nem ajánlható a lakosságnak az alkoholfogyasztás az ischaemiás szívbetegség prevenciójaként.

Atherogen hatású a szűretlen zaccos babkávéfőzet, mert emeli az össz- és az LDL-koleszterin-szintet. A kávébabban egy terpenoid lipid kafesztol található, amelynek mennyisége a török módra főzött kávéban nagyon magas, a a gyorsétterem elfogyasztása magas vérnyomáshoz vezet kávékban közel nulla.

A növényekben a koleszterin helyett növényi szterolok találhatók. Ezek közül különösen a szitosztanol és a rezveratrol csökkentik a szérumkoleszterin-szintet.

Fűszerezzen!

A növényi flavonoidok hasonló hatását szintén megfigyelték. A rendszeres fizikai aktivitás bizonyítottan kardioprotektív hatású, csökkenti az új cardiovascularis megbetegedések kialakulását és a mortalitást, különösen a koszorúér-betegségekből eredő halálozást.

Legalább 30 perc mérsékelt intenzitású testmozgás ajánlott a hét minden napján. Heti kétszeri nagyobb energiaigényű fizikai aktivitás torna, futás, úszás, labdajátékok stb. Az elmúlt évtizedekben a táplálkozás- és cardiovascularis betegségek összefüggésének elemzésében a telített zsírok kockázatnövelő hatása került kiemelésre, erre fókuszáltak az ischaemiás szívbetegségek megelőzésére vonatkozó nemzetközi táplálkozási ajánlások is.

Önnek ajánljuk

Az elmúlt évek prospektív vizsgálatai azonban nem tudtak szignifikáns összefüggést kimutatni a telített zsírsavak bevitele és az ischaemiás szívbetegségek kockázata között. Ennek számos oka lehet. A telített zsírsavak fogyasztása mellett más táplálkozási és életmódbeli tényezők is jelentősen befolyásolják a cardiovasculáris kockázatot.

A táplálékban található telített zsírok szénhidrátokra, különösen finomított gabonafélékből készült élelmiszerekre történő cseréje magas glikémiás indexű élelmiszerek egyenesen kockázatnövelő hatásúnak bizonyult. Ugyanakkor a telített zsírok telítetlenre történő cseréje csökkentette a kockázatot, amely hatáshoz valószínű hozzájárult a növényi élelmiszerek nagyobb mértékű fogyasztása következtében megnőtt élelmi rost és egyéb mikronutriens bevitel.

A gyermek- és felnőttkori metabolikus szindróma gyógytornájáról

Egyértelmű, hogy sem a magas telített zsírsavtartalmú, sem a magas finomított szénhidráttartalmú táplálkozás nem alkalmas a cardiovascularis betegségek megelőzésére. Sőt, a finomított szénhidrátok valószínűleg nagyobb metabolikus károsodást okoznak, mint a telített zsírsavak a fizikailag inaktív és túlsúlyos populációkban.

Ebből az okból kifolyólag, valamint figyelembe véve az elhízás és diabétes járványszerű terjedését, a finomított szénhidrátok bevitelének korlátozása népegészségügyi prioritás kell, hogy legyen. A szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére vonatkozó táplálkozási ajánlásokban nagyobb hangsúlyt kell fektetni a teljes kiőrlésű gabonafélék, zöldségek, gyümölcsök, hüvelyesek fogyasztásának és a sóbevitel korlátozásának. A telített zsírok bevitelének csökkentésekor pedig hangsúlyozni kell, hogy telítetlen zsírsavakkal, ill.

Táblázatok

Daganatos betegségek Az élelmiszerek, ill. A daganatok kialakulását serkentő permisszív és gátló protektív táplálkozási komponensekkel egyaránt számolnunk kell. Az élelmiszerekkel szervezetünkbe juthatnak karcinogén, ill. Emellett a táplálék számos, az immunrendszer működését, ill.

A daganatok kialakulásában különösen nagy szerepe van a túlsúlynak, az elhízásnak és a csökkent fizikai aktivitásnak. Az elhízás fokozza a vastag és végbélbélrák, az endometriumrák, a menopauza utáni emlőrák, a hasnyálmirigyrák, a veserák és a nyelőcsőrák kockázatát. A rendszeres testmozgás bizonyítottan protektív hatású a colorectalis daganatokkal szemben, a fizikai aktivitás intenzitása és gyakorisága dózisfüggő módon csökkenti a kockázatot. Számos mechanizmus hozzájárul ehhez a hatáshoz: a fizikai aktivitás következtében csökkenő inzulinrezisztencia, a testzsír csökkenése, a szteroid hormonok metabolizmusra kifejtett hatása, valamint a táplálék csökkent tranzitideje is.

A fizikai aktivitás csökkenti a menopauza utáni emlőrák és az endometriumrák kockázatát is. A rákkockázatot növelő további tényezők a túlzott alkoholfogyasztás, a vörös húsok, a tartósított húskészítmények, az aflatoxinok és a sózott és fermentált halkészítmények fogyasztása, nagyon forró ételek és italok fogyasztása. A túlzott alkoholfogyasztás bizonyítottan növeli a szájüreg- a garat- a gége- a nyelőcső- a máj- a vastag és végbél, valamint az emlődaganatok kockázatát. Az alkohol daganatkeltő hatását többféle mechanizmus szerint lehetséges-e a cortexin magas vérnyomás esetén ki.

Metabolitjai pl. Az alkohol oldószerként hatva elősegíti más karcinogén anyagok sejtbe történő bejutását. Befolyásolja az ösztrogénprodukciót, a prostaglandinszintézist, a lipidperoxidációt. A dohányzás hatását szinergikus módon erősíti. Végül az alkoholt nagy mennyiségben fogyasztókra jellemző táplálkozás sokféle mikronutriensben lehet deficiens, ami megkönnyíti a daganatok kialakulását.

A túl sok só megterheli a szívet és érrendszert. Túlzott fogyasztása könnyen vezet magas vérnyomáshoz. Ráadásul a só megköti a vizet a szervezetben, nem engedi természetes úton távozni a felgyülemlett méreganyagokat. Éppen ezért mindig érdemes ügyelni arra, hogy a lehető legkisebb arányban terheljük szervezetünket sóbevitellel.

A túlzott vöröshúsfogyasztás marha- birka- sertéshús és tartósított húskészítmények sonka, szalámi, kolbász túlzott fogyasztása a gyorsétterem elfogyasztása magas vérnyomáshoz vezet növeli a vastagbél- és végbélrák kockázatát. A fehér húsok csirke, pulyka és a hal fogyasztásával kapcsolatban a daganatos kockázat növekedését nem mutatták ki.

Sózással tartósított és sós élelmiszerek gyakori fogyasztása a gyomorrák kockázatának növekedésével mutat összefüggést. A mikrobiológiai eredetű szennyezők közül erősen rákkeltő hatásúak az aflatoxinok, növelik a májrák kockázatát. Hipertónia üzenet i elsősorban földimogyoróban, kukoricában, néha pisztáciában fordulhat elő.

Q10 – az energiatermelést serkentő tápanyagjavíthat a szívelégtelenségen

A hazai élelmiszerek esetében aflatoxinszennyezettséggel nem kell számolni, de import élelmiszerek kapcsán már előfordult határértéket meghaladó szennyezettség. A bőséges zöldség- főzelék- és gyümölcsfogyasztás csökkenti a szájüreg- a garat- a gége, a nyelőcső- a tüdő- a gyomor- valamint a vastag és végbéldaganatok kockázatát.

A keresztesvirágúakban káposztafélék, retek, torma gazdag táplálkozás valószínűleg véd a gyorsétterem elfogyasztása magas vérnyomáshoz vezet vastag-és végbél- és a pajzsmirigyrák ellen.

A hagymafélék és a paradicsom jelentős flavonoid- és likopintartalom és a citrusfélék gyomorrákellenes védőhatása bizonyított. A zöldségekben és gyümölcsfélékben található karotinoidok valószínűleg csökkentik a tüdőrák kockázatát, flavonoid tartalmuk daganatellenes hatását is számos kutatás igazolta. A teljes kiőrlésű gabonafélékből készült sütőipari termékek bőséges fogyasztása magas rosttartalmuknak köszönhetően csökkenti a vastag- és végbéldaganatok kockázatát.

Tej gyakori fogyasztása protektív hatású a colorectális daganatok kialakulásával szemben. A hatásért a tej magas kalciumtartalma tehető felelőssé, amely az endogén rákkeltő epesavakat megköti, ill.